Parola archívum
Nyomtatóbarát változat
A cikk linkjének elküldése e-mailben
Cím:
Közösségi művelődés szakmai sátor
Szerző:
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:
Parola
Állomány:
Év:
2005
Szám:
2
Oldalszám:
7
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
Megjegyzés:
Annotáció:

Vissza a tartalomhoz

Közösségi művelődés szakmai sátor

Műhelymunka a Nyári Egyetemen, 2004. augusztus 11. A szerk.

A műhely vezetői: Molnár Aranka (ari@freemail.hu), Peták Péter (petak@istenkut.hu)

1. Milyen kihívások állnak a közösségi művelődés előtt?
- A közösségi művelődés új szerepének meghatározása (ez a rendszerváltás óta nem történt meg!)
- A szakmai profil kialakítása, viszonyának tisztázása az oktatáshoz, a szociális és ifjúsági munkához, más szakmákhoz;
- A közösségi művelődés többszektorúvá vált;
- Új igények jelentkeznek, amelyeket fel kell tárni, ugyanakkor fel is kell kelteni az igényt a szakma iránt, mert a törvényi beágyazottság önmagában nem elég. A társadalmi igény felkeltése közösségfejlesztéssel lenne lehetséges: motiválni, felrázni az embereket, segíteni őket;
- Nem olyan inaktívak az emberek, mint ahogyan azt mi gondoljuk! Vannak területek, ahol igenis van társadalmi aktivitás!;
- Azt kell szakmailag segíteni, amit a helyi társadalom igényel. A közösségfejlesztésnek és a művelődésszervezésnek együtt kell működnie;
- Nagy kihívás a (gyakran passzív) helyi hatalommal való együttműködés;
- Az önkormányzatok nem tekintik támogatandónak az aktivitást, az állampolgári kezdeményezéseket, pedig feladatokat vesz le a vállukról;
- Vannak olyan közösségek is, ahol van aktivitás, de nincs közösségi hely;
- Hagyományok mindenhol vannak, ezeket azonban ki kell bontani. Ha nyitottan és komplexen viszonyul a szakma a helyi társadalomhoz, akkor megszületik az együttműködés. Ebben a folyamatban kibontakoznak az egyesületek is;
- Ha az embereket hagyják önállóan tevékenykedni és ehhez kapnak egy külső segítőt, valamint egy teret, akkor minden rendben fog történni;
- Legyenek a házak közösségi terek! (Akkor is be lehessen menni, ha valaki semmilyen tevékenységet nem akar folytatni, csupán csak közösségben szeretne lenni). A közösségi térnek folytonosan követnie kell a változó igényeket!;
- Az intézmények leromlott állapotának feljavítása, a hasznosítatlan épületek közösségi térré alakítása;
- Programszervezés mellett/helyett közösségfejlesztést!;
- A törvény sem járul hozzá, hogy letisztuljanak a dolgok, hisz beszél közösségi színtérről és közművelődésről. Ez a kettősség jellemző.

2. A változásokról
Mihez kell, milyen tevékenységhez lehet szükség közösségi színtérre?
Mi jellemezze a közösségi színteret?
I. csoport
- nyitott hely, ahová bárki bejöhet;
- nyilvános hely;
- nagyobb legyen, mint egy családi ház;
- tekintsék az emberek sajátjuknak;
- otthonszerű, tiszta, szép, barátságos;
- kell egy ember, aki közvetít, kapocs; igazi gazdája a háznak. Fontos, hogy nyitott legyen.
Megváltoznak a társadalmi viszonyok, így a közösségi tér funkciója is megváltozik, amelynek megfelelően át kell alakítani ezeket a tereket.
II. csoport
információs központ; társasági összejövetel; lakossági fórum, falugyűlés, közösségi gyűlés; tiltakozó gyűlés; beszélgetés; vendéglátás; teleház, virtuális tér: chat; helyi média; civil szervezetek otthona;
felnőttképzés, előadások - ismeretterjesztés, néptánc tanulás; sportrendezvény; színi előadás; játszóház; kisebb táborok; mosodai szolgáltatás; filmvetítés; kulturális rendezvények; munkahely; bál; kiállítás; idősek programjai; vallásgyakorlás helye; klubok helyszíne; koncert, zenei rendezvény; ünnepségek megrendezése; szabadtéri rendezvény háttere kiszolgálója; konferencia; termékbemutatók; könyvtár; próbahely stb.
Jó gyakorlat lenne, ha
- a nagy szakmai szervezetek segítenék a kicsi települési szervezeteket;
- ha a szakmáknak lennének találkozási pontjaik, eseményeik, amelyeken bemutatnák a jó példákat, mintákat. Intézményesíteni kellene ezeket a találkozókat!
- a közösségi házak szocio-kulturális funkciókat is felvállalnának, pl. kallódó fiatalok részére teret biztosítanának.

A közösségi részvételről
Cél, hogy az intézményeket használók magukénak érezzék a házakat, ennek útjai például:
- közművelődési tanács alakítása;
- az egyesületi működtetésű házak számának növelése;
- legyenek ezek az intézmények a helyi közélet generálói;
- a helyi közösségben elindult kezdeményezéseket fogadják be;
- változzon a szakemberek szemlélete: a kötelező továbbképzések során; akik tanulnak/dolgoznak, az egyesületek által üzemeltetett házakba menjenek gyakorlatra, látogatóba;
- az oktatási rendszerben is változásra van szükség: a mi (közösségfejlesztési) terepeink legyenek gyakorlati helyek; a tanszékeknek lehetnének projektjeik, amelyek biztosítják a terepeket;
- A művelődési házak kezdeményezzenek közösségfejlesztési folyamatokat.

Parola archívum