Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Közösségi vállalkozásokat segítő szolgálat
Szerző:	Mészáros Zsuzsa
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1999
Szám:	3-4
Oldalszám:	20-21.
A cikkben lévő
Nevek:	Varga Tamás, Vercseg Ilona, Gary B. Hansen
Intézmények:	Szolgálat, Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület, Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács, Közösségi Vállalkozásokat Segítő Szolgálat, FM Hivatal, Területfejlesztési Tanács, Dél-Alföldi Vidékfejlesztési Központ, Élettér Egyesület, Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ, Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Közösségfejlesztők E., Civil Kollégium Alapítvány, Közösségi Vállalkozásokat Segítő Alapítvány
Települések:	Felső-Kiskunság
Tárgyszavak:	segítő szolgálat, közösségi vállalkozások
Megjegyzés:
Annotáció:

vissza a tartalomhoz
KÖZÖSSÉGI VÁLLALKOZÁSOKAT SEGÍTŐ SZOLGÁLAT

(Részletek abból az üzleti tervből, amelyet a Szolgálat lehetséges működésére készített az Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület a Civil Kollégium megbízásából a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával.)
Az ötlet nem új keletű. A közösségfejlesztők egy szakmai csoportja már több, mint öt éve azon munkálkodik, hogy a közösségi alapon szerveződő szövetkezetek és vállalkozások segítésére megfelelő intézményi formát találjon. A segítő munkában a tervezés alatt gyakorlatot szereztek többen is. A Felső-Kiskunságban erősen jelentkezett az igény egy ilyen szervezet létrehozására, ezért a tervezet az itteni helyzetet tükrözi, arra adekvát.
A kezdeményezők fontosnak tartják, hogy minta alakuljon ki és más térségekben is hasonlók létrejöttéhez adjon indíttatást. Például szolgált a svédországi és angliai szövetkezetfejlesztő irodák hálózata.
E tervezet a közösségeknek a gazdasági életben is lehetséges, önszerveződő szerepét kívánja hangsúlyozni, így a szervezet elnevezését nem a szűkítő szövetkezetfejlesztő központ néven, hanem Közösségi Vállalkozásokat Segítő Szolgálat névvel javasoljuk bevezetni:
– vállalkozásfejlesztés oly módon, hogy a gazdasági tevékenységre nem csak egyéneket, hanem közösségeket készít fel,
– civil szervezetek segítése, azok vállalkozásainak megtervezéséhez és elindításához nyújt segítséget,
– munkanélküliek bevonása képzésekbe oly módon, hogy a közösen kitűzött célhoz készíti el a képzési tervet,
– szövetkezetfejlesztés területén nonprofit jellegű és nyereségorientált közösségi vállalkozások létrejöttén egyaránt munkálkodik.
A szolgálat szellemiségét a következőkben határozzuk meg:
“...egy közösségi alapú közösségi vállalkozás – vagyis egy olyan önszervező közösségi vállalkozás, amely a helyi erőforrások kihasználására és a településközösség javára egyaránt szolgál –, egy ilyen vállalkozás szinte sohasem a konkrét vállalkozás megszervezésével kezdődik, hanem egy közösségfejlesztési folyamattal.” (Varga, Vercseg: Közösségfejlesztés, 1999.)
“...közös munkával egy környék, egy helység vagy egy régió lakossága képes legyen olyan tevékenységek kezdeményezésére, levezetésére és fenntartására, amelyekkel javítja saját helyzetét és nagyobb lehetőséget teremt ön-maga számára, hogy saját gazdasági jólétét meghatározza”. (Gary B. Hansen)
A Szolgálat tevékenységét a helyi lakosság adottságait felmérve, aktivitásukat figyelembe véve az alábbi szervezetek, intézmények partneri együttműködése mellett kell, hogy végezze:
– helyi önkormányzatok és civil szervezetek;
– települési önkormányzatok szövetsége;
– falugazdász hálózat;
– FM Hivatal;
– Területfejlesztési Tanács;
– Dél-Alföldi Vidékfejlesztési Központ;
– Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ;
– Vállalkozásfejlesztési Alapítvány;
– agrár-, ipari és kézműves kamarák;
– Közösségfejlesztők Egyesülete;
– Civil Kollégium Alapítvány.
A Felső-Kiskunság településeire készített projekt megvalósulása során:
– feltárja a helyi erőforrásokat és szükségleteket,
– bővíti a helyi közösségek gazdaságfejlesztési és közösségi ismereteit,
– kiépíti a szektorok közötti partnerkapcsolatokat (kormányzati, nem-kormányzati és üzleti szektor),
– növeli a településeken élő hátrányos helyzetűek társadalmi és gazdasági aktivitását,
– csökkenti a helyi önkormányzatok terheit a hátrányos helyzetű lakosságról való gondoskodás terén,
– segíti és kiegészíti a térségi gazdaságfejlesztésben érdekelt intézményeinek munkáját.

A tervezet alkalmazkodik a térség társadalmi, gazdasági és infrastrukturális adottságaihoz. Megvalósítása esetén a térség lakói tőkehiányos helyzetük ellenére új szolgáltatásokhoz, munkalehetőséghez, kiegészítő jövedelemhez jutnak a közösségi vállalkozások beindítása révén. Mindehhez a Szolgálat
– az egyéni és közösségi képességek fejlesztését,
– a közösségi vállalkozásokhoz szükséges információkhoz jutás megtanítását,
– a munkavégzéshez szükséges képzések megszervezését és legfőképpen,
– a cselekvésre való bátorítást,
– a folyamatok figyelemmel kísérését kínálja.
A szolgálat segítségét az egyének és közösségek ingyen vagy minimális térítés ellenében vehetik igénybe. A rendszer működtetésének pénzügyi fedezetét az e célra létrehívott alapítvány van hivatva biztosítani, amely a folyamatok felgyorsulása és stabilizálódása után a már működő gazdasági szervezetektől is szerezhet támogatást további munkájához.

SZOLGÁLTATÁSOK ÁBRÁJA

I. FEJLESZTÉS

· Személyes kapcsolatfelvétel – problémafeltárás.
· Megoldási lehetőségek számbavétele.
· Adott célért tevékenykedők azonosítása.
· Csoportfejlődés segítése, csoportalakítás.
· Egyéni és a közösségi erőforrások számbavétele.
· Cselekvésre való bátorítás.
· Kapcsolódás az iroda szolgáltatásaihoz.
· Folyamatkövetés.

Alapszolgáltatások

A fejlesztői munka során adódó megrendelhető szolgáltatások

II. INFORMÁCIÓ ÉS KAPCSOLATSZERVEZÉS

Irodatechnikai szolgáltatások	Kiadványszerkesztés – piacrajutás segítése
Információ beszerzése és továbbítása	Piackutatás megtervezése
– kiadványokkal – adott helyszínen	Szakértők hozzárendelése adott problémához
Tanácsadás	Üzleti partnerek találkoztatása
Pályázatfigyelés
Forráslehetőségek

III. KÉPZÉS

vállalkozásra felkészítés és fejlesztő képzés	Speciális szakképzés
Forrásteremtés és pályázatírás	Konfliktuskezelési technikák
Menedzsment képzése	Számítógép kezelői képzés
	Nyelv
	Piackutatás és üzletkötési technikák
	Pénzügyi és adminisztrációs alapképzés

IV. TAPASZTALATSZERZŐ ALKALMAK

Szemináriumok	Tanulmányutak
Konferenciák	Cserekapcsolatok
Előadások

V. ÜZEMELTETÉSI TERV

A korábban felsorolt lehetséges együttműködő szervezetek létrehoznak egy közhasznú alapítványt, amely létrehoz egy megfelelő felszereltségű és valamennyi potenciális ügyfél számára jól megközelíthető irodát.
Ez a szolgálat akkor működőképes, ha olyan közösségfejlesztési ismeretekkel bíró munkatársat foglalkoztat, aki elkötelezett a közösségi alapú önsegítő vállalkozások fontossága és a településeken élők problémái iránt. A közösségi vállalkozások létrehozását segítő munkatárs kiépít maga körül egy térségi tanácsadó testületet, amely az aktuálisan felmerülő közösségi problémákban szaktanácsadással tud segíteni. A testület tagjai között kell, hogy legyen közgazdász, mezőgazdász, adótanácsadó, jogász stb. A fejlesztő feladata lesz megkeresni azokat a helyi közösségi embereket, akik átlátják egy-egy réteg problémáit, képesek a folyamatos kapcsolattartásra és a beindult folyamatok helyi koordinálására.
A Szolgálat – a térségfejlesztésben érdekelt szervezetekkel együtt – folyamatosan, jól artikuláltan megjelenik a helyi médiában, a célzott rétegekhez szóló kiadványokban, az önkormányzati és más információs csatornákon.
Tevékenységének végső célja közösségi vállalkozások, szövetkezetek létrejöttének segítése a térségben, az eddig a munkaerőpiacról kiszorult emberek vagy más, erre hajlandó csoportok tagjaiból.
Egy közösségen belül a fent vázolt folyamat több hónapig is tarthat, sőt kiegészülhet különböző modulokkal. A szolgálat munkatársai eközben folyamatosan dolgoznak új területek bevonásán. A kritikus pontok felismerésében, a lehetséges feladatok megtalálásában nagy szerepe van a helyi civil kezdeményezéseknek, önkormányzatoknak, a munkaügyi központnak és más partnereknek, ezért a projekt nagy súlyt helyez a társadalmi szervezetekkel való folyamatos kapcsolattartás kidolgozására.
Mint a leírtakból kitűnik, az iroda legfontosabb tevékenységei házon kívül történnek (ezért különösen szükség lesz legalább egy helyben dolgozó, ügyviteli feladatokat ellátó munkatársra). Fontos, hogy a szervezet stabil arculattal rendelkezve a megtalálhatóság és a megrendelhetőség biztos értékeit hordozza.

Szervezési terv
A Közösségi Vállalkozásokat Segítő Alapítvány az alapítók számától függően kb. 5–7 főt jelöl ki a kuratórium tagjainak. A kuratórium a legfelsőbb döntéshozó szerv. A kuratórium elnököt választ magának, aki az alapítványt jogosult képviselni, ellátja a munkáltatói jogkört.
Az alapítvány működésének feltételeit az alapító okirat kell, hogy tartalmazza. Tevékenységét évente nyilvánosságra hozza, beszámol az alapítóknak.
Az alapítvány nevében eljáró kuratórium megalapítja a Közösségi Vállalkozásokat Segítő Szolgálatot és annak irodáját létrehozza.
A kuratórium kiválasztja a megfelelő alkalmazottakat a fejlesztői és az irodai munkára.
A fejlesztő munkatársat megbízza a szolgálat vezetésével, aki partnereivel együtt kialakítja a szolgálat munkatervét, költségvetését. A szolgálat önálló gazdasági egységként működik.
A fejlesztő tartja a kapcsolatot a Kuratóriummal és viszont, aki megbízza a fejlesztőt a munkáltatói feladatok ellátásával az irodai és egyéb alkalmazottakkal, vagy megbízottakkal kapcsolatban.
A fejlesztő kiépíti kapcsolatai alapján a tanácsadó testületet, amely folytonosan bővülő kör kell, hogy legyen. A tanácsadó testület tagjai lehetőleg az ügy érdekében, erejükhöz mérten, önkéntes módon lássák el tanácsadói feladatukat. Törekedni kell arra, hogy pályázatok útján a tanácsadók munkájának, de minden esetben költségeik megtérítésének módja is legyen biztosítva.

E tervet teljes terjedelmében (marketing, pénzügy stb. is) az Élettér Egyesület 1999. január 22-én bemutatta a térségben tevékenykedő aktív embereknek. 42-en vettek részt ezen az összejövetelen. Az ő véleményük több helyen módosította, finomította a tervet. A szervezeti forma véglegesen nem dőlt el. Leginkább kivitelezhetőnek a célcsoport által létrehozott szervezet tűnik. Tehát már működő közösségek hozzák létre, azonban ezek meglehetősen szűkös anyagi keretek között működnek. Az alapításhoz minimálisan szükséges pénzösszeg sem áll rendelkezésre. Több összejövetel után várhatóan ősszel kerül sor újabb egyeztetésre.

Szervezeti ábra

Parola archívum