Gondolatok a Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesületének tevékenységéről

Parola archívum

A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Gondolatok a Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesületének tevékenységéről
Szerző:	Németh Gáborné, Mészáros Zsuzsa
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:	Felső-Kiskunsági fejlesztőprogram
Év:	1999
Szám:	3-4
Oldalszám:	6-7.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:	Közösségfejlesztők Egyesülete, Együtt Kunpeszérért Egyesület, OFA, Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ
Települések:	Felső-Kiskunság, Kunszentmiklós, Kunbábony, Tass, Szalkszentmárton, Kunadacs, Kunpeszér
Tárgyszavak:	Felső-Kiskunság, közösségi munka, közösség, hagyomány, kultúra
Megjegyzés:
Annotáció:

vissza a tartalomhoz
GONDOLATOK A FELSŐ-KISKUNSÁGI KÖZÖSSÉGI MUNKÁSOK EGYESÜLETÉNEK TEVÉKENYSÉGÉRŐL, JÖVŐBENI TERVEIRŐL

I. Az előzményekről

A Felső-Kiskunság hat településén, Kunszentmiklóson, Kunbábonyban (tanyabokor, nem önálló település), Tasson, Szalkszentmártonban és Kunadacson 1998. májusában a Közösségfejlesztők Egyesülete közösségi feltáró munkát végzett, amelynek során helyi változásokat szorgalmazó emberekkel kerültünk kapcsolatba. Több közös helyi problémafeltáró beszélgetés során választódtunk ki, mint helyi aktivisták és vállaltuk, hogy saját településünkön közösségi munkát végzünk.
Néhány kézzelfogható eredmény is született ez idő alatt:
– Kunpeszéren megalakult az Együtt Kunpeszérért Egyesület 43 taggal, akik a helyi közösségi rendezvényeket szervezik, az önkormányzattal megállapodva működtetik a művelődési ház presszóját, amelyből közösségi- információs kávéházat teleházat szeretnének kialakítani.
– Kunbábonyban alakult két egyesület a kulturális programok szervezésére és helyi foglalkoztatási programok beindítására, valamint egy őstermelőket tömörítő új típusú szövetkezet.
– Kunszentmiklóson az ifjúság körében elindult az önszerveződés, a helyiek két új egyesületet alapítottak. Az önkormányzattal szerződést kötöttek az ifjúsági közösségi ház működtetésére.
– Tasson fiatalok, kisgyermekes családok közösen alakítanak ki egy szabadidőparkot. A területet a helyi termelőszövetkezet bocsátja rendelkezésükre.
A Közösségfejlesztők Egyesülete egy OFA projekt keretében vállalta településenként egy-egy közösségi munkás foglalkoztatását, képzését, szakmai munkájának irányítását. A hat közösségi munkás közül kettőt főfoglalkozásban – mivel munkanélküliek voltak –, a többieket pedig részmunkaidőben tudta foglalkoztatni.
A közösen kialakított szakmai program hosszú távú együttműködést, folyamatos munkálkodást igényel, azt nem lehet csupán egy projekt lefutásának időtartamára korlátozni. Ezért mi, a programban közreműködő helyi közösségi munkások elhatároztuk, hogy egyesületet alapítunk, amely tovább tudja gondozni a projektet, annak működési feltételeit (személyi és egyéb) igyekszik megteremteni.
1998. decemberében alakult meg egyesületünk közösségi munkásokból és más helyi aktivistákból. Nemcsak saját településünk, hanem a kistérség együttes közösségfejlesztését is célul tűztük ki, ugyanakkor munkahelyet is igyekszünk teremteni a benne dolgozóknak, ezzel is biztosítva függetlenségünket.

II. Egyesületünk tevékenysége

A Közösségfejlesztők Egyesületének szakmai vezetésével, ezentúl tehát partnerségben, a két egyesület megtervezte településenként a kistérség közösségfejlesztési programját.
A folyamat menete mindegyik településen hasonló, de a helyi adottságoktól, a helyi lakosok megszólíthatóságától függően időben egymástól kicsit elmozdulva valósul meg, törekedve arra, hogy idővel összeérjen és a kistérség közös fejlesztési koncepciója kialakítható legyen.
Mindegyik településen ez idáig személyes beszélgetések (interjúk) zajlottak. Megszólítottunk körülbelül 500 embert, akikkel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, közösségi beszélgetésekre invitálva őket. Ezeken a közösségi beszélgetéseken gondoljuk végig azokat a helyi problémákat, amelyekre közösségi válaszokat, megoldásokat lehetne találni a helyi lakosok minél szélesebb körének bevonásával.
Tapasztalatunk szerint a következő problémák vetődnek fel majd mindegyik településen:
– munkanélküliség – a térség infrastrukturális hiánya, a munkanélküliek képzettségének hiánya, tőke nélküliség, az alacsony aranykorona értékű és kicsire szabdalt földterületek, az önkormányzatok forráshiánya miatt nem képes a térség jelentősebb munkahelyteremtő beruházásra sem belülről, sem külső tőke idevonzásával;
– közösséghiány, önszerveződés gyakorlatának hiánya, az önálló cselekvésre való felkészültség hiánya;
– közösségi terek hiánya – a művelődési házak jórészt működésképtelenek, bezártak;
– az ifjúság összetett problémái: szabadidős elfoglaltság és közösséghiány, közösségi tér hiánya, pályakezdők munkalehetőségének hiánya, jövőkép hiánya;
– falusi, tanyasi turizmusra való felkészületlenség, ugyanakkor igény;
– információ, nyilvánosság hiánya, kisebbségek (elsősorban romák) problémái.

III. Terveink

Lássuk először felsorolásként, majd bővebben kifejtve: a Felső-Kiskunság 6 településén közösségi felmérés előkészítése, lebonyolítása, az önszerveződés erősítése a helyi problémák közösségi megoldásában; a közösségek információhoz, kapcsolatokhoz juttatása, tanácsadás, projekttervezés, közösségi vállalkozásra felkészítés – képzés elsősorban munkanélküliek és roma kisebbségiek körében.
Mivel minden helyi polgárt nem tudtunk személyesen megszólítani, és a már elkezdődött közösségi beszélgetéseken felvetődött, hogy a problémákról mindenkit meg kellene kérdezni, ezért elhatároztuk, hogy mint aktivizáló és feltáró módszert: a közösségi felmérést javasoljuk mindegyik településen.
Ennek menete a következő:
– A közösségi beszélgetéseken, és az interjúkon elhangzottak alapján a résztvevőkkel közösen egy kérdőívet állítunk össze, Kunpeszéren ez már meg is történt), amelyet minden 18 éven felüli lakoshoz eljuttatunk.
– A feldolgozás, amelyre a benne résztvevők felkészülnek, számítógépen történik. Ezzel is új tudáshoz jutnak.
– Ezt követik az értékelő beszélgetések a kérdőívekben feltáruló aktivitásról, elköteleződésről, felajánlásokról, igényekről, majd a cselekvési tervek közös összeállítása, önkormányzat és a falugyűlés elé terjesztése. Ezután elkészül egy-egy települési kiadvány a közösségi felmérés összegzésével és a cselekvési tervekkel, amelyet minden családhoz eljuttatunk.
– Miután minden településen eddig eljutottunk, egy térségi találkozót is tervezünk, amelyen a helyi aktivisták és az önkormányzatok a térségi közös cselekvés lépéslehetőségeit tervezik meg. Ezután indulhat el a helyi és térségi közösségi cselekvő munka.
Ugyanakkor, mivel a közösségi felmérés folyamata alapos munkát kíván, viszonylag lassan halad, ezért időközben már beindulhatnak akciószerű közösségi mozgások, amelyeket munkatervben rögzítettünk is. Ehhez kapcsolódik képzési programunk. A képzéseket a már folyamatban lévő települési közösségi-gazdasági programok résztvevői számára tervezzük: Kunpeszéren: falukonyha munkanélküli asszonyokkal, Szalkszentmártonon vályogvető helyi romákkal.
A munkanélküliek segítésére megpályáztuk és elnyertük a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ támogatását. Két főállású mentor dolgozik 1999. szeptember 1-jétől Kunszentmiklóson és a környező 4 kistelepülésen. A munka még csak kezdeti stádiumában van, eredményeket még nem tudunk felmutatni. Tervezzük egy olyan “adatbank” felállítását, amely tartalmazza a munkanélküliek végzettségét és ezen felüli, vagy iskolai bizonyítvány nélküli tudását, hozzáértését, jártasságát, munkatapasztalatát egy vagy több területen. Ennek segítségével térségi szívesség szolgálatot szeretnénk működtetni.

A program várható eredménye:
– mindegyik településen elkészül a közösségi felmérés;
– közösségek, önszerveződő mozgalmak alakulnak egy közös cselekvési terv alapján a felvetődött problémákra;
– kialakul egy térségi együttműködés, együttgondolkodás, amelyet alapjaiban már a közösségi munkások (egyesületünk) elindítottak;
– a települése iránt elkötelezett, közösségi módon gondolkodni és cselekedni tudó helyi polgárok száma megsokszorozódik, ami alternatíva és válasz az elidegenedésre, elszigetelődésre, és egyben a helyi demokrácia megteremtésének, az esélyegyenlőségnek alapfeltétele is.

Modellértékűnek tartjuk a programot, mert:
– fontos, hogy minden településen legyenek olyan közösségi munkások, akik helyben, a helyi körülményeket, helyi lakosokat ismerve tudjanak segítséget nyújtani a problémák közösségi megoldására. Kapcsolattartásuk személyre szóló, bátorító, informáló. Ennek szükségességét az elmúlt fél évi munka már a gyakorlatban igazolta.
– A célunk az, hogy az emberek saját maguk legyenek képesek a kezdeményezésre, önálló cselekvésre, ezáltal a kiszolgáltatottságuk csökkenjen.
– Úgy gondoljuk, hogy a Felső-Kiskunság e hat településén megvalósuló programunk a kistérség még be nem kapcsolt települései és más térségek számára is példát mutathat.
– Nem csak egy rövidtávú projekt indult el, hanem mindig megvan a továbblépés sokszínű és szerteágazó lehetősége, a helyi erőforrásokon alapuló gazdaságfejlesztés, a közösségi önszerveződés (kultúra, képzés, információ – nyilvánosság, környezetvédelem stb.) területein is.

Parola archívum